Epigrammák -- IV.

(Édi a Déli peronján)

Vártál rám, pedig ezt nem igérted "angyali szókkal".

Ígéretlenül adsz: drágább így az öröm.




(Egy őszinte széptevőre)

Drága kisasszony! Ön udvarlásomtól ne riadjon!

Összes szándokaim -- tisztességtelenek!




(Karácsonyi álmok hexameterben)

Angyalok őrzik az álmom, szállva karácsonyi éjben.

Ám ha az angyalom elhagy, vállalod akkor az őrzést?




(Karácsonyi álmok disztichonban)

Angyalok őrzik az álmod, míg a karácsonyi éjjel

hópihe szárnyaival óv szeliden, s betakar.

Bár a megőrzést vállalnám kis időre örömmel:

nincs suhanó szárnyam, nem leszek angyalod így.



(Amorum libri I.)

Ámor, az elvetemült gaz csak seggét mutogatta.

Ó, szomorú kor volt! Mind kikacagtak a nők!

Ám hogy Vénuszom eljő, s dombja ölén kicsi kelyhét

tárja ki hívogatón -- körbe nyüzsögnek a nők...




(Amorum libri II.)

Csókjaim ömlő zápora árad, zúdul a kedves

angyali bájaira, s teljesen ellepi őt.

Bárhova hull rá égi esőként záporozó csók:

szárazon izzik a test -- lucskos a kis bugyi csak...



(Amorum libri III.)

Csókkal öntözöm édes bimbait halmai csúcsán:

harmatozó kelyhet lent nyit a völgye ölén...

Epigrammák -- II.

(Kisritának, akit Ritmusnak nevezek)

Orvosa szívemnek ha lehetnél, barna barátném,

ritmusi bajra vajon gyógyírt nyújtsz-e nekem?

-----------------------

(25 éves osztálytalálkozón, a régi tanteremben)

Hogy kifakultak a képek! Másképp minden a régi.

Észre se vettük: jaj! múlik az édes idő.

------------------------

(Születésnapi jókívánság a Börzsönyben)

Itt lettél nagylány a hegyek közt , Orsika, édes!

Őrizzen meg e táj : önmagad el ne veszítsd!

-------------------------

(Biztatás)

Párán, sárga levélen botladoz őszi sugárzás.

Menj ki a fényre te is! Meglásd , még melegít!

--------------------------

(...és mind a másé!)

Utcán szembe jön őzszemü széplány. Csípeje,melle

rezdül ütemre lazán -- s hinti feléd mosolyát!

Dobban a szíved. Elkápráztat a szőke sugárzás --

...ám a szerencsés ott...ott temögötted üget!

--------------------------

(Maradj, ó, pillanat!)

Incselkedtél : nézd meg a vállam! Szép-e eléggé?

Villan máris az ing, s látszik... nemcsak a váll.

"Állj meg, szárnyas idő!" -- ám szólnom nem lehetett: csak

hulltak a csókok rád... -- El sose múlik e perc.

--------------------------

Epigrammák -- l.

(Egy november végi margarétára)


Szép kicsi bimbó, árva menyasszony, a fényre kinyíltál!

Dobd le fehér fátylad: megcsal az őszi sugár!

----------------

(Kedvesemnek, akit Almavirágnak hívok)


Istennői csodák gyönyörű kertjébe vezettél!

Őszi liget közepén nyílik az almavirág!

----------------

(Ildikónak)


Akkor az ablakon át menekültél hajnali órán.

Vissza is jó ez az út: lépj be az ablakomon!

---------------

(A hallgató telefonnál)


Tán csak nem kicsi szádra csücsült a karácsonyi angyal?

Annyira várom már csókpótló szavaid!

----------------

(A szeplő)


Drága kis apró pöttyöt rejteget édesem inge,

éppen a melle fölött. Rátapad olykor a szám.

Húznék róla le inget, szoknyát s minden egyéb mást,

hogy csupaszon már csak pöttye takarja el őt!

----------------

(Öreg szatürosz az elfutó nimfa után)


Hát ha az istenek egyszer még a kezemre kerítnek,

megcsöcsörészlek mint pásztor a kecskét szok!