Epigrammák -- II.

(Kisritának, akit Ritmusnak nevezek)

Orvosa szívemnek ha lehetnél, barna barátném,

ritmusi bajra vajon gyógyírt nyújtsz-e nekem?

-----------------------

(25 éves osztálytalálkozón, a régi tanteremben)

Hogy kifakultak a képek! Másképp minden a régi.

Észre se vettük: jaj! múlik az édes idő.

------------------------

(Születésnapi jókívánság a Börzsönyben)

Itt lettél nagylány a hegyek közt , Orsika, édes!

Őrizzen meg e táj : önmagad el ne veszítsd!

-------------------------

(Biztatás)

Párán, sárga levélen botladoz őszi sugárzás.

Menj ki a fényre te is! Meglásd , még melegít!

--------------------------

(...és mind a másé!)

Utcán szembe jön őzszemü széplány. Csípeje,melle

rezdül ütemre lazán -- s hinti feléd mosolyát!

Dobban a szíved. Elkápráztat a szőke sugárzás --

...ám a szerencsés ott...ott temögötted üget!

--------------------------

(Maradj, ó, pillanat!)

Incselkedtél : nézd meg a vállam! Szép-e eléggé?

Villan máris az ing, s látszik... nemcsak a váll.

"Állj meg, szárnyas idő!" -- ám szólnom nem lehetett: csak

hulltak a csókok rád... -- El sose múlik e perc.

--------------------------