Epigrammák -- VI.

(Apagramma)

Hat gyerekem közt hatfele oszlik, mégis egész jut

mind a hatuknak, mert nincs töredék szeretet.




(Enikő születésnapján, 2009.december 23.)

Akkor az égből földre hozott a karácsonyi angyal,

s tudta, hogy egyszer majd szülsz te is angyalokat.




(Anikóról)

Mondják: rossz csillagzat alatt született ez a kislány!

Körbeveszik, szeretik -- akkor is árva marad.



(Iker fiaimhoz)

Isteni kegyből, lám, a tanárotok és az atyátok

én lehetek: ti meg így -- kétszeresen fiaim!




(Botond)

Tán megszállta a lélek, ezért szól nyelveken ő is,

mint az apostolok. Ám -- hozzám nincs szava rég.




(Örs)

Hát ha a kisfiam, Örs Ákos már ily jeles ember:

épít nagy hidakat -- én ne legyek valaki?!




(Őszike Ágacska nevére)

Életem őszén lettél, Őszike, napsugaracskám:

így a szép kikerics adta virágnevedet.

Élemedett tölgy vén, öreg ágán ütközik olykor

új, üde ágacska: más neved így született.




(Elmúlt tizenhat...)

Körberajongják legkissebbik utódom a lányok!

Túltesz az apján már Álmos Előd, a fiam.




(Apagramma, ugyanarról)

Kézen fogva a kis tipegőket féltve vezettem,

mind kikerülve a sok kátyút, rút pocsolyát.

Este meg ágyukon ülve meséltem a tarka meséket,

cseng is azóta szavuk: "még, apa, még, apa még!"

-- Már egyedül járják a világot. Messzire tőlem

óvja a lépteiket két kezem és a mesék.